Több alkalommal elhangzott már, hogy a sport és maga a sporttevékenység nagy szerepet játszik a fiatalok személyiségének formálódásában, fejlődésében. Azonban, hogy ténylegesen magát a fejlődést idézze elő egy fiatal sportoló esetében, maga a közeg az ingereket kiváltó és azokat rendszerező edző személye az igazi motorja e folyamatoknak. Amikor a nevelés kérdését feszegetjük, hogy annak milyen nagy jelentősége van a tanulási folyamatokra, illetve a jó teljesítmények elérésében, akkor gondoljunk arra, hogy a sport milyen hatást vált ki az alábbi területeken.
- A sport magatartás formáló hatása
- A sport munkáltató funkciója
- A sport, mint eszköz az egyén szocializációjában
Egy jó pedagógiai érzékkel megáldott nevelőedző képes formálni, felépíteni tanítványában azokat az „ingervevő szenzorokat”, amelyek az alábbiak formájában jelennek meg a sporttevékenység alatt.
- Erkölcsi tudat
- Meggyőződés
- Érzelem
- Magatartás
A sporttevékenység során tehát egységben, egy folyamatban alakul az erkölcsi tudat, meggyőződés, érzelem és a magatartás. A sportolókat az edzés folyamatában sok pozitív, de sok negatív erkölcsi hatás is éri, amelyek csak akkor válnak tudatossá megfelelő módon, ha az edző nevelőmunkájával kihangsúlyozza azokat. A fiatalokat az edzés folyamatában erkölcsileg nevelni kell. Pedagógiai irányítás nélkül a mégoly értékes sportmunka – a spontán hatásaival – sem teljes értékű. Gondoljunk csak,
- Munkához való hozzáállás
- Alkalmazkodó készség
- Elfogadás
- Alázatosság
- Mások megbecsülése, tisztelete
Nagyon érdekes különbséget fedezhetünk fel a még nem kialakult és rögzült sportolói gondolkodás hiányában, hogy az egyes nemek, milyen belső késztetést, motivációt éreznek a sportolás szerepével kapcsolatban. Összehasonlítva, még mindig fontos szempont a sportolásban, hogy a fiúk a verseny adta hatásait ragadják meg, addig a lányok a „jó lenni” és jól kinézni a sport által, történő késztetést látják lényeges szempontnak. Persze, ez igaz lehet az amatőr, szabadidős sporttevékenységet folytató felnőttek között is. Minden kapcsolat minősége, hatékonysága azon áll, vagy bukik, hogy milyen a tanítvány és az edzője, illetve a szülő – gyerek – edző hármasának a kommunikációja egymással és kifelé. Már a kisiskolás életkorban és ezt tovább folytatva, még a felnőtté vált sportolók esetében is kardinális kérdés! Tudni kell alkalmazkodni az életkori sajátosságokhoz. Gondolok arra is, hogy ne csak a saját hangodat hald meg, hanem a tanítványaidét is! A közös hang megtalálása, ismételten három lényeges dolog összefonására építhető.
- A szeretet
- A megismerés
- A magyarázat
Minden magyarázat akkor talál helyet egy tanítványunk fejében, ha képesek vagyunk a lelkén keresztül közvetíteni azt számára. Ennek valószínűsége csökken, ha nincs érzelmi kötelék és tovább nehezítheti a feladatunkat a tanítvány megismerésének folyamatában.
Soha ne éljünk vissza a gyermekek, vagy tanítványaink bizalmával, őszinteségével! Ha nem könnyű és nem rövid időnkbe tellett megnyerni a nyitottságukat irányunkba, ne tegyük kockára azt a pedagógiai tényt, mert ez az egyik legnehezebb feladata egy pedagógusnak is a pályája során! Az alábbiak szerint tudjuk felépíteni ennek a kötődési modell létrejöttét.
Kíváncsiság – Őszinte érdeklődés – Elfogadás
ÉRDEMES ELOLVASNI ...
A SIKER KULCSA TE MAGAD VAGY!
A VERSENYSZINTŰ SPORTOLÁS ÉS A TANULÁS ÖSSZEHANGOLÁSA
MIÉRT FORDULNAK EL A SPORTOLÁSTÓL AZ UTÁNPÓTLÁS ÉLETKORÚ JÁTÉKOSOK?