Sokan abban tévednek, hogy az egyéni képzés kimeríti a kapura lövések gyakorlását. Úgy vélem ez ettől jóval összetettebb feladat edzőnek, tanítványnak egyaránt. Minden pozíció rejt magában egyfajta sajátos technikai tudást, amit feltétlen el kell sajátítani egy adott játékosnak. Természetesen, hogy valaki elérje a felnőttekre jellemző speciális technikák végrehajtásának szintjét, nagyon sok időre és gyakorlásra van szükség. Azonban arra már kevesebben gondolnak, hogy mikor és milyen tartalmakkal érdemes egyéni foglalkozásokat tartani. Még a legapróbb gyerekkel is képesek vagyunk egyénileg foglalkozni. A kézilabdázókkal szemben vannak általános képzettségre utaló elvárások és vannak speciális, sőt egyedi, eredeti technikák elsajátítására történő törekvések. Itt is, mint minden fontosabb képzés esetén, a képességfejlesztésnek van a legnagyobb szerepe. Hiába akarok speciálisan képzést elindítani egy kisgyermek esetén, ha az alap atlétikus képességei hiányosak (Futás, ugrás, dobás). Eleinte az alap, mindenki számára általánosítható mozgások erősítése, javítása legyen a fő irányvonal. Később az ehhez szükséges képességek fejlesztése legyen a cél. Alábbiakban a javasolt tematika látható egy felépített rendszer keretében. Amennyiben a kis iskoláskortól haladunk a serdülő életkor felé.
- A labda fogása, továbbítása.
- A labdavezetés, mindkét karral.
- Elindulás, megállás labda nélkül és labdával.
- Lendületszerzés labdával.
- Váltakozó irányú futások, tempó és ritmusváltással.
- Támadó és védekező lábmunka gyakorlása.
- Elrugaszkodás, dinamikus láberő fejlesztés.
- Felugrás, a reaktív erő fejlesztése.
- Talajról és felugrásból történő átadások, kapura lövések
- A test ereje, helyzete. Reaktív és a gyors erő fejlesztése.
- A test munkája az elrugaszkodást követően. Törzsstabilitás erősítése.
- A karok munkája a hajítás előtt, alatt és azt követően. Lövőerő fejlesztés.
- A cselezés technikája. Reakció gyorsaság.
- Az egykezes felső és hajítómozdulat technikája.
A fenti felsorolás hónapok, évek munkáját összegezi. A sorrendiség és a tanítási folyamat időmegoszlása is fontos lehet. Ne feledjük, a hiányos tudás egy rossz beidegzésű láncreakciót indíthat el, amit később nem lehet, vagy nagyon nehéz kijavítani. Minden megtanítandó elemre kellő energiát és időt fordítsunk a pontos egymásra épülés miatt. Azok a nevelőedzők, akik nem biztosak a tudásukban, bátran kérjenek segítséget. Azonban azoknak sem árthat ezt megtenni, akik úgy gondolják, hogy felkészültségük alapos, mert képesek a tökéleteshez közeli állapotokat előidézni a tanítványaik mozgástanulásában. A mai felfogás szerint, a képzésben óriási jelentőséggel bír a törzs ereje (főleg a mély izmok), helyzete, szerepe a mozgások megtanítása terén. Ha az egyéni technikák megtanítása nem párosul a fent jelzett képességfejlesztéssel, nos, úgy a későbbi páros, vagy társas kapcsolatok sem fognak működni eredményesen. Minden posztnak meg van a maga lövés és cselező technika repertoárja. Ennek elsajátíttatása mellett a másik lényeges képzési feladat a posztra jellemző területek bemozgásának lehetősége. Lendületszerzés labdával, vagy a labda nélküli mozgások, helyezkedések, elzárások. A labdával, vagy labda nélküli előkészítések társnak. Küzdő jellegű feladatok 1:1 vagy több társ bevonásával. Oldalak közötti versenyek beiktatása. Tehát, elég nagy tárháza van a posztra képző egyéni képzésnek.
Az alábbi klipek a Münchenben (Coaches Symposium 2019) bemutatott gyakorlatokat kötötte csokorba a német férfi serdülő válogatott, Erik Wudke szövetségi edző irányításával. Látható lesz, milyen sokrétűen és mennyire összetetten lehet képezni a fiatalokat az adott posztokra.
ÉRDEMES ELOLVASNI ...
A SIKER KULCSA TE MAGAD VAGY!
A VERSENYSZINTŰ SPORTOLÁS ÉS A TANULÁS ÖSSZEHANGOLÁSA
MIÉRT FORDULNAK EL A SPORTOLÁSTÓL AZ UTÁNPÓTLÁS ÉLETKORÚ JÁTÉKOSOK?